Turisztikai Marketing konferencia beszámoló

Nagyon kíváncsian indultam el a Turisztikai marketing konferenciára, ugyanis érdekes előadások sorát hallgathatták meg a résztvevők. A részletes program a Turizmus Online oldalain található. Aki lemaradt róla, annak néhány gondolatot feljegyeztem.

1. Előadás:
Csak győzzük a kihívásokat! - Hagyományos és újszerű turisztikai marketing, kihívások, a turisztikai szakma válaszai - friss kutatási eredmények

Kiss Kornélia, a BCE Turisztikai Központ vezetője egy felmérés eredményét mutatta be számunkra. A kutatás célja volt, hogy milyen eszközöket vesznek igénybe a turisztikai szereplők,  mit hoz a jövő és milyen eszközöket használnak a turisztikai szereplők.

Megdöbbentő, hogy a rádióhoz (38 év) és a tévéhez (13 év) képest milyen gyorsan éri el egy digitális eszköz az 50 millió felhasználót. Ehhez az internetnek 4 évre, a Facebooknak 3,5 évre, míg az Angry Birdsnek 0,09 évre volt csupán szüksége. Fontos tehát, hogy az újkori trendeket figyelemmel kövessük, hiszen a gyors változásokra reagálnunk kell.

Nagyon fontos a turizmus számára az utazási döntés ismerete is, hogy megfelelően alakíthassuk ki turisztikai marketing folyamatainkat. Ezt a folyamatot Kiss Kornélia a  inspiráció, információgyűjtés, utazási döntés, az utazás, majd a visszacsatolás fázisaival írta le. Ez a döntési folyamat valószínűleg változatlan marad, ellentétben az eszközökkel.

Pár fontos kihívást ismerhettünk meg, amik a mai eszközökre hatással van:

• Fogyasztói magatartás megváltozott
• Külföldi események, háborúk is megváltoztatták az utazási szokásokat
• Az internet gyors fejlődése egyre nagyobb hatással van
• Versenytársak tevékenysége kiemelkedő fontosságú, hiszen minket is könnyebb kutatni, feltérképezni és mi is jobban elemezhetjük konkurenseinket. Gyorsan jöhetnek olyan konkurenciák, akik eddig nem voltak, így már „távolabbról“ is tudnak minket pozíciónkban megingatni.

Pár érdekes eredmény a turisztikai kutatásból:

• A szállások marketing tervezésének alapja sorrendben: 1. az ingyenesen hozzáférhető külső adatok, kutatási eredmények, 2. Menedzsment és munkatársak véleménye, 3. menedzsment saját véleménye, 4. saját kutatások eredményei, 5. adatok, kutatási eredmények vásárlása
• Kommunikációs csatornaként a szereplők a következő csatornákat használják leginkább (legnépszerűbb elöl): Saját honlap, saját kiadvány/prospektus/térkép, hírlevél/dm, rendezvény
• A jövőben ezekre a csatornákra kívánják helyezni a hangsúlyt : saját honlap, web2-es megoldások
• A kommunikációs csatornák 51%-át az internet teszi ki, ezt követi 17%-al a DM, majd a sajtó 16%-al. A többi 17%-on osztozik a televízió, outdoor, ambient és a mozi.
• Az elkövetkezendő néhány évben a szolgáltatók a közösségi média reklámmegoldásaira kívánnak koncentrálni

2. előadás:
Tizenhétezer foglalás óránként - Digitális átalakulás a turizmusban 

Lakatos Tibor, a MITO tanácsadójának előadása jól kapcsolódott az előző témához, hiszen a digitális átalakulásról és trendekről hallhattunk tőle érdekes gondolatokat.

• 17.000 online foglalás történik a világon óránként
• A felhasználók átmennek az Álmodozás, tervezés, foglalás, utazás, megosztás folyamaton (hasonlóképp előző előadásban elmondottakhoz.)
• Ez a foglalás átalakult: Telefon megöli az információs pontokat a városban  (van ellenszer: interaktív pultokkal odahívhatóak az emberek)
• Foglalás máshogy történik: akár telefonon chatelés közben
• Nagyon nő az utazások online értékesítésének aránya
• Az online oldalak befolyásoló tényezője egyre nagyobb, azaz a vélemény is online fogalmazódik meg
• Egy utazó döntési folyamatára is ránézhettünk. "Amy" tervezés során 419 digitális momentumot élt át, mindennek 90%-át mobilon
• Facebook Moment alkalmazás: rendezi fotóinkat utazás után, és felajánlja a megosztásukat a megfelelő embereknek
• Kis kutatás, főleg IT szakemberek körében. Náluk a 81% maga szervezi utazását és csupán 1% teszi ezt utazási irodákon keresztül

3. Előadás: Élmény, design, város

Remete Tibor, a Super Channel ügyvezetőjének előadása már egy város turizmusáról szólt.

• Városnak élménycsomagot kell adnia, mert ezzel lehet kiemelkedni a tömegből.
• Nem mindegy: képeslap turizmust folytatunk (kötelező dolgokat nézik meg, kipipálható módon) vagy élmény turizmus (élményeket adunk).
• Felhasználóbarátság: Turisztikai UX, élménytervezés design thinking
• Mit visz haza egy turista: fizikai dolgokat (hogy állunk ezzel itthon: paprika? hungarikumhatározó!), digitális dolgokat (fontos az mi jelenik meg egy városról )
• Kapcsolódjon a márkához nevezetesség, esemény, ikonikus városnegyed, amit meg lehet említeni, amiről beszélnek a turisták. Nagy városnak persze több karaktere van, ezeket kellene felhozni.
• Konklúzió: össze kell fogni, okosan kell tervezni, meg kell érteni, mit szeretnek a turisták, mi érdekli őket.

Kerekasztal beszélgetések - Budapest brand, kulturális turizmus

A konferencia második felében kerekasztal-beszélgetéseket hallhattunk a Budapest brandről és a kulturális turizmusról. Az előadásokon olyan sok minden hangzott el, hogy több bejegyzés sem lenne rá elég, így azok főbb gondolatait szedtem össze.

• A városlakók érezzék jól magukat, utána jöhetnek a turisták, és jönni is fognak. Kontrollálatlan népszerűség az elfajulhat, rossz vége van és élhetetlen várost eredményezhet. (pl.: Barcelona)
• Nem kerületeket/adminisztratív néz egy turista, tehát nem 24 városrészt néz, így közös koncepció kell
• Budapesti sztori mátrix hiányzik.  Nincsenek történetek. Elengedtünk 10 évet. Főváros akarata nélkül nem fog menni
• Kutatásokon és felméréseken kell alapuljon a Budapest brand. Tudni kell, mit gondolunk mi magunkról, mit akarunk és összehozni a realitást a célokkal. Veszély, ha a trendekre felülünk, mert ha valamire építünk és az a forrás megszűnik, akkor megint csak baj van.
• Másfélszer ennyi turistát is elbírna a város, hiszen Prágában több turista van, de itt 5x annyi látnivaló és kapacitás is elbírná
• Önazonosság a legfontosabb! Nem kell minden turistát megnyerni, csak azokat, akiket az önazonosság megtartása mellett lehet, hogy a város élhető maradjon.

• Építészet nagyon színvonalas, van mire építeni, van múlt, de lehet újdonságokat is készíteni. Például a Szimpla, ami egy újítás volt, szembement mindennek, mára ikonikus szimbólum.
• Brandépítés az közösségépítés is. Márkát megismerjük a használójáról is, tehát nem mindegy milyen minőségű turistákkal "dolgozunk"
• Vidéken élők megszólítása fontos lenne. Sokan utaznak fel rokonokhoz, róluk se adat, se koncepció nincsen. Jó példa lehet Párizs, ahol az a szokás, hogy vidékről fellátogatók múzeumokba mindenképp ellátogatnak. 
• Egy-egy termék kiemelése is megoldás lehet. Bécsben a Sacher, Münchenben a BMV múzeum és a sport. 
• Rövid üzeneteket kell küldeni a világba.
• Mi a márkázás lényege? Az, hogy elváljon egy cég vagy város a kevésbé márkaépítő szolgáltatásoktól, melyek sokkal alacsonyabb minőséget adnak
• Városmárkázás nem egy statikus dolog, hanem organikus

Természetesen még rengeteg gondolat és szakmai érv hanngzott el, ezekről szóló cikkeket hamarosan itt linkkel megjelentetem.